Tényleg az OG ganoderma lenne az igazi, vagy csak egy hamis marketing fogás ez?

A Hagyományos Kínai Gyógyászatban évezredek óta megkülönböztetett tisztelet övezi a lingzhi-t. Már a legelső kínai gyógyszerkönyvben, Shennong gyógynövénykönyvében is a legmagasabb minőségű "gyógyszerek" közt szerepel, melyek még huzamosabb ideig történő fogyasztás esetén sem okoznak mérgezést és nincs semmilyen káros mellékhatásuk. Ugyanebben a műben 6 színváltozatát írják le, melyekről mára kiderült, hogy külön gombafajok.

A vörös színű lingzhi-t a pecsétviaszgombával (Ganoderma lucidum) azonosították, mely javítja az állóképességet, fokozza a szervezet öngyógyító képességét, segít abban, hogy megőrizzük egészségünket, és hosszú életet élhessünk.

A vadon növő Ganoderma nagyon ritka és nehéz begyűjteni. Ha valaki véletlenül rá is bukkan egy-egy példányra, a gomba hatóanyag tartalma legtöbbször már közel sem optimális, emiatt hatása nehezen kiszámítható. Mivel a vadon növő példányok gyűjtése esetleges, így az ebből készült termékek minőségének standardizálása szinte lehetetlen.

1970-ben a Kiotói Egyetem Élelmiszertudományi Kutató Intézetének egyik technikusa, Dr. Yukio Naoi sikeresen alkalmazta a "spóraszétválasztó termesztési módszert" a Ganoderma termesztésére. A módszert 1975-ben vezették be Ázsiában. Mivel a klíma és a talaj rendkívül kedvező, ez az eljárás mára széles körben elterjedt.

A ganoderma gyógygombával a DXN alapítója Dr Lin már a 1990-es években foglalkozott, és részt vett a nagyüzemi termesztés és egy szabadalmaztatott hatóanyag kivonási módszer kidolgozásában. 1993-ban alapította meg a DXN céget, és a ma már a világ legnagyobbjának tartott malajziai bio ganoderma farmokat! 1995-ben vált ki egy másik kutató, aki megalapította a Gano Excel céget. 
Ebből vált ki 2008-ban Bernie Chua, aki létrehozta az üzlet és pénz orientáltabb Organo Gold céget, miből 2010-ben kiváltak, hozták létre  a Sereni Gy szintén ganodermás céget. 

A ganoderma népszerűsége töretlen, így újabb cégek alakultak napjainkban is. Amerikában a Healthy Coffee, vagy a legfrissebb Ganolife céget említhetnénk. Magyarországon Professzor Dr. Fachet József, az MTA orvostudományok doktora, rákkutató, immunológus és Varga Gábor hatóanyag szakértő nevével fémjelezett ganoderma termékek a legismertebbek, varga gomba néven is kerülnek forgalomba. De egyre többet lehet hallani a Fülöpjakabi biogazda, Gyöngyösi Sándor saját termesztésű ganoderma gombáiról is. Nem célom ezekről véleményt alkotni, mindenki maga dönti el milyen forrásból és hatóanyag tartalommal, tisztasággal szerzi be a gyógygomba készítményeit.

A ganoderma gyógygomba - a fogyasztásával elért rendkívüli eredmények, s az egyre több gyógyulásról szóló beszámoló, riport hatására napjaink egyik legnépszerűbb táplálék kiegészítője lett, s így természetesen az értékesítésben érdekeltek számára nagy üzleti lehetőség is. A különböző konkurens cégek természetesen mind mind a saját terméküket tartják a legjobbnak, és leghatékonyabbnak. Ez még természetes is lenne, ha a saját értékeiket nem mások fölé helyeznék, és nem állítanának olyat, ami szakmailag nem igaz.
Márpedig van egy cég, aki mindenáron el akarja hitetni, hogy az ő fába oltva termesztett ganodermájuk a világon egyedüli organikus és certifikált gomba, és persze így a legjobb is!

Idézek egyik Organo Goldos vezető hozzám írt leveléből: „De van egy kis baj. A DXN Malajziai gyárában, gyártott kávéban lévő ganoderma nem ORGANIKUS! Tehát nem alkalmas a kínai gyógyászathoz! Ha kíváncsi rá megmutatom önnek a tanulmányt, még mielőtt megjelentetem a sajtóban! Bocsásson meg a kéretlenül kapott levélért, az Organo Gold vele együtt az európai BLACKDIAMONDOK, DIAMONDOK, akik a világ legtöbbet kereső hálózatépítői, nem tekintik konkurenciának az ön cégét! „ – szólt a lekicsinylő felsőrendű tudatról árulkodó levél.

Nos utána néztem és kérdeztem független, elismert gyógygomba szakértők véleményének, hogy számít-e, és befolyásolja-e a minőséget az, hogy kemény fába oltva vagy keményfa forgácsba intenzív módon termesztik-e a ganoderma gombát. Neveket nem említenék, mert nem akarom, ilyen vitába belekeverni őket, mint magán ember kérdeztem. Íme, a válasz és szakértői vélemény:

"A pecsétviaszgombát természet közeli (rönkös) ÉS intenzív (zsákos) módszerrel is lehet termeszteni, ugyanakkor a két módszer eltérő termésidőt eredményez.

Egy élő rönköt nehezebben szőnek át a gombafonalak (hifák), hogy azokból micélium, majd termőtest képződhessen.

A természet közeli változat leírása (röviden):

A lombos keményfákat döntés után 15–20 napig fektetik, majd rövid rönkökre vágják, és a vágásfelületen oltják be. Az átszövetési idő 2–3 hónap. A rönköket a földbe süllyesztik. Az első termőtestek legkorábban a beoltást követő 6 hónap múlva jelennek meg. Az így beoltott rönkök 4–5 évig is teremnek. Az OG 18 hónapos ganodermákat nevel akkor töri fel a spórákat.

Az intenzívé pedig (szintén röviden):

Zsákos termesztésnél enyhén (10–15%) dúsított keményfa fűrészport használnak, 5%-os korpadúsítással, melyet 1,5–2 kg-os zacskókba töltenek. Az átszövetéshez 25–30 °C és kb. három hét szükséges. Az első gombakezdemények a 30–40. napon jelennek meg, a zacskók száját az 50. napon nyitják ki. A termőtestek fejlődéshez szobahőmérséklet, 100–200 lux fény, 90–95%-os relatív páratartalom és akár 60 nap szükséges.

Ázsiában a fűrészport 10–20% durva gabonakorpával (búza, rizs, rozs stb.), 1–2% kalcium-karbonáttal és gyakran 1% körüli szacharózzal dúsítják. A tápközeg nedvességtartalma legalább 70% kell, hogy legyen!

Az intenzív (zsákos) termesztés során is olyan faanyagot használnak, mint a természetutánzó (rönkös) termesztésnél, csak egyes hatóanyagokkal dúsítják, hogy kiszámíthatóbb legyen a hatóanyag tartalma.
Szakmailag NINCS jelentősége, hogy melyik módszert választja valaki, ugyanis úgyis valamely hatóanyagra standardizálva kerülnek forgalomba a készítmények.

Épp a hasonló értelmetlen viták miatt a téma üzletileg nem érdekelt szakemberei már kezdeményezték a Magyar Mikoterápiás Egyesület létrehozását, hogy a hazai piacon kapható gomba illetve gombákat, gomba hatóanyagokat tartalmazó készítményeket azonos paraméterek alapján, objektíven lehessen, bevizsgál(tat)ni és a marketing háborúban a fogyasztók végre tények alapján tudják eldönteni, hogy melyik terméket választják. Vagyis az Organo Gold által hangoztatott felsőbbrendűségnek nincs tudományos alapja, az nem más, mint marketingfogás!” – eddig a szakvélemény!

Valóban ez nem csak marketingfogás, hanem burkolt indoklása magyarázata annak, miért kerülnek kétszer annyiba termékei, mint másoknak, akár a DXN, Gano Excel, Tiens vagy a Varga Gábor ganoderma gomba készítményeit nézzük.

Egy ganoderma termék értékét nem a termesztési mód határozza meg, hanem a hatóanyag tartalom, ami nagymértékben függ a termesztési módtól függő, helyes „szüretelés időponttól”, a feldolgozási és hatóanyag kivonási eljárástól! Egészen más ahol a gombatestet ledarálva készítenek ganoderma port, mint ahol a spórákat feltörik szabadalmaztatott eljárással és a hatóanyagot vonják ki, kizárólag az kerül a kapszulákba!

Kiemelném még azt is, hogy a DXN-nél kapható GL kapszula, nem a felnőtt gombatest spóráiból készül, hanem 18 napos gombafonalakból, micéliumból, ami a búzacsírához és más csírákhoz hasonlóan, egyes tápanyagokból és hatóanyagokból többszörösét tartalmazza ebben a növekedési fázisban lásd itt pld 4-szeres szerves germánium és poliszacharid tartalom!

Mindenki maga döntse, el kitől vásárol, hisz a legolcsóbb az lehet, hogy drágább mert kevesebb benne a hatóanyag, de az se biztos, hogy a legdrágább a legjobb, hisz ott már lehet, hogy a haszon és nyereség növelése a cél, nem a jogos költségek.

Ha részletesebb leírás is érdekli, akkor idézek a Dr Szabó László Babulka Péter és Födi Attila szakemberek által összeállított Ganoderm Lucidum könyvből.:
http://mek.oszk.hu/10600/10609/10609.pdf

„A Ganoderma lucidum életmódját tekintve fakultatív parazita. Tehát számára nem feltétlenül szükséges valamilyen gazdanövény, hanem szaprobiontaként korhadékon is megél. Mesterséges termesztésével az 1970-es években japán, kínai és malajziai kutatók jelentős sikereket értek el. A kísérletek kezdetén azt tapasztalták, hogy tápközeg szempontjából különös igénye nincs, számára a legtöbb lombos fa fűrészpora megfelelő, akárcsak a shii-take esetében. A hővel kezelt és zsákokba töltött fűrészpor-tápközeget a beoltott micélium (inokulum) közel egy hónap alatt félig átszövi, ha a zsákok le vannak zárva. Ha ebben a stádiumban a zsákokat kinyitották és biztosították a páradús (legalább 90%-os páratartalmú) levegővel való érintkezést, valamint a legalább 25–30°C-os hőmérsékletet, akkor kb. két hónap múlva a tenyészetek termőre fordultak, megjelentek a termőtest-kezdemények. 8–10 hétig növekedtek a gombák teljes, kalappal rendelkező termőtestet fejlesztve.

Malajziában a tápközegbe a fűrészporon kívül kisebb (5–10%) arányban rizsdarát és aprított citromhéjat is kevertek. Steril körülmények között, a gombával átszőtt, nedves, előzetesen főzött gabonaszemekkel (micéliummal átszőtt oltóanyag, csíra vagy inokulum) végezték a zsákokba helyezett és hőkezelt tápközeg beoltását. A hőkezelés során a táptalajt 5 órán át 95–100°C-on tartották. A beoltás után „becsírázott” tápközeg a zsákban 2–3 hét alatt átszövődött. A lezárt zsákok kinyitásával, magas páratartalmat biztosítva, 1 hónap múlva már leszedhető termőtestek fejlődtek. A termőre fordulás akár 3 hónapig is eltarthat. 

A pecsétviaszgomba farönkön extenzív módon is tenyészthető.

Kínában korábban sterilizálás nélkül, rövidebb-hosszabb farönkökön szaporították. Több év múlva fordultak termőre. Ez az extenzív módszer felgyorsíthatóvá vált, ha a kb. egynegyed méteres farönköket fóliába helyezve sterilizálták és ezután oltották be micélium-darabkákkal. Az átszövődés után a farönköket függőlegesen a talajba ásták úgy, hogy a termőtest-kezdemények ne hatolhassanak a talajba. A nedves talajból viszont hasznos tápanyagokat közvetített a korhadó farönk. Ezzel a „félig intenzív” módszerrel arányos, egészséges és szép termőtesteket nyertek.

Ma már, az előbb vázolt eredményekre alapozva alakultak ki a modern észak-amerikai (USA, Kanada), kínai vagy akár a DXN honlapján is olvasható malajziai intenzív technológiák.

Ezek során a tápközeg (táptalaj) fő összetevője például a tölgyfa fűrészpora (80–90%), további összetevője durva gabona (pl. búza) korpa (10–20%). A megfelelő kémhatás biztosítása céljából 1–2% kalcium-karbonáttal egészíthető ki a tápközeg, továbbá serkentheti az átszövődés intenzitását kb. 1% szacharóz hozzáadása. A közeg nedvességtartalmának el kell érnie a 70%-ot. Az így összeállított táptalajt hőálló polietilén zsákokba töltik, majd vattadugóval lezárják. Ezt 15 percig 120°C-on történő hőkezelés követi. A beoltás általában főzött gabonaszemcsírával történik úgy, hogy rázatással a csírákat egyenletesen elkeverik a közeggel. Ezután az egyenletes és intenzív átszövődéshez legalább 30°C-os hőmérséklet szükséges. A folyamat nem fényigényes, akárcsak más, termeszthető gombáknál. Viszont az átszövődést követően és a dugók eltávolítása után a termőtestek képződéséhez okvetlenül szükséges az oxigént biztosító, jó levegőellátás, a szén-dioxidot eltávolító, jó szellőzés, továbbá 90–95%-os páratartalom, 20–25°C-os hőmérséklet és 200-500 lux fény. A termőidőszak alatt az optimális fény mennyiség 500–1000 lux. Ennél magasabb hőmérsékleten a termőtest vékony, deformált, rossz minőségű. A szellőztetés mérték az intenzív termőtest-növekedés idején igen fontos, a szén-dioxid a levegőben nem lehet több 0,04–0,05%-nál. Ebben a szakaszban a légtér páratartalmát rendszeres párásítással kell biztosítani.

A termesztés idején az apró termőtest-kezdemények (primordiumok) ujjszerűek, fehéresek, egyre gyorsabban növekednek. A tönk az alapi részen színesedik, fényesedik, majd a tönk csúcsi része oldalról ízesülő kalappá szélesedik. A fiatal kalap széles, általában vese alakú. A szélén tovább gyarapodik, amit a fehér szín mutat. A tönk felé közeledően a felület egyre sötétebb lesz. Eleinte sárgásbarna, majd vöröslő vagy vörösbarna. Éretten lakkszerűen fényes, tönkje sötétbarna. A kalap csöves termőrétege (bazidiospórákat képező himénium) halványabb, de az idősebb példányokon többé-kevésbé vastag és barnás színű.

A kiszáradt, könnyű termőtest kemény, szívós állományú. Valóban olyan, mint a kihűlő és megszilárduló pecsétviasz, azonban nem törékeny. Teljesen kiszáradva is megőrzi alakját, színét és biológiai értékét! Szárazanyag-tartalma 80% körüli.

Termesztés során a tápközegben maradó tönkök jobban növekednek, mint az oxigénben gazdagabb és szén-dioxidban szegényebb légtérbe jutó példányoké. Ha nem megfelelő a páratartalom, nem képződnek vese alakú, „szabályos” kalapok, sőt el is maradhat kialakulásuk. Kedvező feltételek mellett a hosszirányú tönknövekedés helyett inkább agancsszerűen tagozódik a kalap, miközben egyre jobban terebélyesedik.

Magyarországon úttörő kísérleti eredmények születtek Balázs akadémikus útmutatásával a Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékén és a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben, ahol több távol-keleti gomba domesztikálásának elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálják. A pecsétviaszgomba termeszthetőségének kutatásában jelentős eredményeket elérő Maszlavér (2005) több éves munkával bizonyította, hogy a genotípusok eltérő módon értékesítik

a különféle tápközegeket. Számos törzs tiszta tenyésztésére különböző összetételű táptalajok voltak alkalmasak. A keverékekben más és más arányban vett részt csertölgy, bükkfa, feketefenyő vagy nyárfa eredetű fűrészpor, továbbá búzakorpával vagy búzaszalmával dúsított adalék. Legtöbb esetben a bükkfafűrészporos táptalajkeverék adta a legjobb termesztési eredményeket, a legnagyobb mennyiségű termőtesttömeget. Elvileg tehát nincs akadálya, hogy Magyarországon is termeszthessünk pecsétviaszgombát.”

Ezek után mindenki maga döntse, mit vásárol és hol!

Mindegyik termék kiváló és hatékony, és az Organo Gold ganoderma kapszula, a DXN RG és GL kapszula, de a GanoExcel, Tiens vagy a Dr, Tihanyi illetve a Varga Gábor féle ganoderma termékek is kiválóak.

Ez a cikk csak arra mutat rá, hogy a kiválóságunkat nem azzal kell bizonyítani hogy a többieket lekicsinyeljük, hanem azzal, hogy esetleg valós terméktapasztalatokkal támasztjuk alá a termékeink hatékonyságát. Aztán mindenki döntse el, hogy hol és mennyiért hajlandó megvenni ezeket a ganoderma termékeket. Illetve azt is mindenki eldöntheti, hogy milyen formában akarja fogyasztani, hisz például a DXN –nél nem csak kapszula formában, hanem porként is kapható, illetve kávéba, kakaóba, teába keverve is fogyasztható, sőt krémek, kozmetikumok formájában kívülről is a testre vihetők gátolva az öregedési folyamatokat.
Ha DXN ganoderma termékeket szeretnél magas hatóanyagtartalommal alacsony áron akkor itt regisztrált vásárlóként megveheted vagy ha nem regisztrálsz akkor szólj és segítek beszerezni azt.
Nagy Gábor http://wellnesskavehaz.hu/termekek